Méhek, nem méhek...

...eltűnnek, nem tűnnek?

 

Barlangrajzokról tudjuk, hogy az ember 20 000 évvel ezelőtt ismerte már a mézet, Hérodotosz 2600 évvel ezelőtt említést tesz, hogy az Iszter mellékén élő trákok méheket tenyésztettek, abban az időben óriási hárserdők álltak rendelkezésre a Kárpátoktól az Al-Dunáig. Szent István király három okiratában foglalkozik méhészkedéssel, és még sorolhatnám.




Ha kipusztulnak a méhek, vége mindennek?

Nem valószínű, hogy Einstein mondott volna ilyesmit, ugyanis nem csak a méhek poroznak növényeket, persze nyilván meginogna a rendszer, ha egyik napról a másikra eltűnnének, de ez tulajdonképpen kizárt, fokozatos kipusztulás elképzelhető, de ez sem valószínű.
Tehát az einsteini idézet egy városi legenda.
Egyesek a vegyszereket, mobiltelefonokat hibáztatják, de ezek csak feltevések. A vegyszereket szigorúan ellenőrzik forgalomba hozatal előtt, és három kategóriába sorolják őket. Persze hülyék ellen nincs orvosság, ha felelőtlenül használnak veszélyes szereket.


A tudatos növényvédelem régre nyúlik vissza. Nem csak az én véleményem, hogy inkább hibáztatható a monokultúrás gazdálkodás, ami jelentősen befolyásolja az élővilágot. Rengeteg rovar lakik réteken, bokrok között, ezért fontos a termőföldeken ilyen sávokat kialakítani. Sokat lehet hallani mostanában a biológiai sokféleség megtartásáról, nem véletlenül.

Az ökológiai gazdálkodás igénye a méhészetben is megjelent, erről 1999-ben készült EU-s rendelet, melyet 2007-ben frissítettek az addigi tapasztalatok alapján. Az ökológiai előírások nem engedik antibiotikum alkalmazását a betegségek ellen, illetve megelőzésükre. A varroa atka ellen engedélyezettek az illóolajok és egyes szerves savak.

Schmoll Norbert

Weboldalunk

Facebook oldalunk